Budapest + Pest megye

& Balaton régió

📞   Kattints és hívd

Budapest + Pest megye

& Balaton régió

Balaton régió

ill. Dél-Budapest, 11. és 22. kerület

+36 30 933 79 43

Ügyfélszolgálat: +36 20 951 08 70

Mennyit fogyaszt egy klíma?

Igazad van, ha először azt akarod tudni, hogy mennyit fogyaszt egy klíma! Miért is kéne tudd ennek a pontos szakmai hátterét, illetve azt, hogy ez mitől függ? Ha csak nem vagy klímaszakember, akkor ez a cikk segítségedre fog válni! :)

A Tévhit - el vele!

Tapasztalataink során a potenciális vásárlók többségének az első kérdése között szerepel az, hogy vajon mennyivel fogja a folyamatos klímahasználat megemelni az áramszámlát?

Ez a tévhit egyenesen eltántorít sokakat a klíma beruházástól, ezért addig halogatják ezt, amíg csak lehet. Most nekik kívánunk kedveskedni ezzel a cikkel, hogy ne kelljen még egy forró nyarat végig a fülledt panelben, házban tölteniük, hanem lelkiismeretfurdalás és magas áramszámlák nélkül végre tudják élvezni is a nyári hétköznapokat otthonaikban!

A régi fogyasztás alapjai

Fontos leszögezni már az elején, hogy már nem hivatkozhatunk fejben sem az ON/OFF klímák emergiaigényeire, ugyanis azokat már javarészt leváltották az inverteres, energiahatékony klímák!

Igen, az ON/OFF , gombbal ki-bekapcsolható régi klímaberendezések miatt van még egy olyan tendencia az emberek fejében, hogy a klíma eszi az áramot. Mert ette. Nem kicsit. Ugyan lehet még ilyen készülékeket találni, de biztosan nem éri meg ebbe fektetni! (és szerencsére már nem közkedvelt dolog..) Ám hál’ Isten, haladunk, fejlődünk a korral, szó szerint, és ez nem csak az energiahatékonyabb és komfortosabb, csendesebb klímák gyártásával, forgalmazásával mérhető le, hanem új jogi szabályozásokkal is. 

A hagyományos, „on-off” klímaberendezéseket a lakossági hűtőszekrények működéséhez lehet hasonlítani. Amikor a hűtött térben a levegő hőmérséklete eléri a kívánt hőfokot akkor a kompresszor leáll. Ellenkező esetben pedig működik, fenntartva ezzel a hűtő körfolyamatot. Ez így változik folyamatosan. Ezen régi On-OFF klímák a kompresszor ki és bekapcsolásával tartják fenn a beállított hőfokot. Az őket működtetett kompresszor ilyenkor fix fordulatszámon üzemel, ezért lehetetlen a berendezés teljesítményének szabályozása!! Általában e maitt hangosabbak, ill. átlagosan több elektromos áramot fogyasztanak, mint az inverteres klímaberendezések! Ezzel ezt a tévhitet eloszlattuk, megmagyaráztuk. Nincs ON-OFF klíma=nincs áramzabálás!

A megoldás

A megoldás minden esetben az általánosan elérhető mai, modern, inverteres klímaberendezés használata!

Miért? Mert ezek szinte kivétel nélkül energiatakarékosak! Rendkívül kevés áramot fogyasztanak használat közben, köszönhetően annak, hogy az inverteres klímák széles tartományban adják le a teljesítményüket így a lehűtés után már sokkal energiatakarékosabban működnek, mint a régebbi (pl. a fent említett ON/OFF) klímaberendezések. Ugyanis ilyenkor középtartományban dolgozik a kompresszor és folyamatos temperálással tartja fent a kívánt hőmérsékletet. Ennek az elvnek köszönhető, hogy elterjedtek az A+ és A++-os energiaosztályba sorolt klímák, amelyek rendkívül alacsony áramfogyasztás mellett kiemelt komfortérzetet biztosítanak!

Mit jelent ez a gyakorlatban? Lássunk egy példát!

Ha mondjuk 32 nm-es helyiségben van egy 3,5 kW-os készülék, akkor ennek fogyasztása azt követően, amikor bekapcsoljuk, kb ~500-1000 Watt körüli értéket fog produkáln óránként! Ha akkor mérjük, amikor folyamatosan megy a klíma, mondjuk reggel 9-kor bekapcsoljuk, és 10 órától du. 17 óráig megy, és ebben az időtartományban mérjük, akkor rendkívüli, mindössze 300-600 Watt lesz a gép fogyasztása!!  Igen, ez megfelel egy kisebb teljesítményű porszívónak, vagy egy kisebb teljesítményű hajszárítónak! 

Vizsgáljuk meg külön fűtési és külön a hűtési szezonban az energiahatékonyságot!

Ezt a legjobban két értékkel lehet modellezni: a SEER és SCOP értékkel. Ezen értékek azt jelentik, hogy 1 kW villamosenergiából hány kW hőenergiát képes előállítani a berendezésünk. Minél magasabb ez a szám, annál hatékonyabb a klímánk!

2013 óta ez a két szabvány érvényes az Európai Unióban.

A SEER másnéven a  szezonális energiahatékonysági tényező: ez a teljes hűtési szezonra vonatkozó érték. Az értéket úgy kapjuk, hogy az éves hűtési igényt osztjuk az éves, hűtésre vonatkozó áramfogyasztással.

SCOP a szezonális teljesítmény együttható. Fűtési szezonra vonatkozó érték, amit az éves fűtési igény és az éves, fűtésre használt energiafogyasztás elosztásával nyerünk.

Pálda: ha azt lehet olvasni, hogy egy klíma SCOP értéke = 4.1 kW (fűtéskor ugye), akkor ez nem jelent mást, mint, hogy amikor a klíma 1 kW-ot fogyaszt, akkor 4.1 kW-ot ad le! Nem rossz, igaz? Magyarul, ha egy klíma már csak temperálja a kívánt hőmérsékletet, és ekkor kb. 300 wattot fogyaszt, akkor igazából 1230 W-nyi teljesítményt ad le hő formájában, mellyel a levegőt képes melegíteni, egyenletesen! Amennyiben eléri a kívánt hő értékét, akkor addig lekapcsol, nem megy fölöslegesen, mindaddig, míg az adott hőfok meg tud tartódni a helyiségben. Ez több tényezőtől is függ, pl. szigetelés, fal minősége, vastagsága, nyílászárók száma, típusa, helység mérete, stb. 

Pontosan ez azt jelentheti, hogy ilyen esetben ez óránként mindössze ~10 Ft-nyi áramdíjat jelent! Amennyiben még H-tarifánk is van, ez inkább 7 Ft-ot fog érni! H-tarifát ifényelhetünk októbertől-áprilisig tartó fűtési időszakra az áramszolgáltatónknál, de figyelni kell arra, hogy olyan klímaberendezést vásároljunk és telepítsünk, melynek a SCOP értéke meghaladja a 4.1et!

Ez nagyon jól hangzik, de mégis mennyi ez Forintban kifejezve?

Ha nagyon szeretnénk egy egzakt értéket mondani, akkor azt lehetne állítani, hogy egy klíma működése (hűtése) folyamán egy hónapban kb. ~8000 Ft-tal kell mindössze többet fizetnünk. Cserébe a kánikulától megszabadulva pénzben nem mérhető értéket tud nyújtani az energiatakarékos klímánk! 😉

Értelemszerűen fűtési időszakban több áramot kell fogyasszanak a klímák, így valamivel többe fog kerülni használatuk, de ennek előnye a kizárólag ősztől tavaszig alkamazható H-tarifa igénylés megléte, mellyel ezt az összeget is jócskán le tudjuk faragni! 

Ma már a gyártók minden esetben feltüntetik a gyártmány energetikai besorolását (aminek a megléte amúgy feltétel pl. a H-tarifa igényléshez). Ekkor két értéket látunk. Pl. : A++/A+. Ebben az esetben ezt úgy kell értelmezni, hogy az első érték a hűtés folyamán történő energiahatékonyságot, a második a fűtési energiahatékonyságot jelenti. Az, hogy mekkora hangsúlyt fektetünk a saját klímaberendezésünk energiahtékonyságára, az kizátólag rajtunk, és a pénztárcánkon múlik!

Azzal azonban fontos tisztában lenni, hogy a kifejezetten fűtésre alkalmas klímák -20 °C-os hidegben is adnak még le teljesítményt, de a hagyományos, tehát nem fűtésre optimalizált gyártmányok ilyenkor már leginkább csak az elektromos fűtőtestek hatékonyságával képesek dolgozni. 

A Tévhit - el vele!

Tapasztalataink során a potenciális vásárlók többségének az első kérdése között szerepel az, hogy vajon mennyivel fogja a folyamatos klímahasználat megemelni az áramszámlát?

Ez a tévhit egyenesen eltántorít sokakat a klíma beruházástól, ezért addig halogatják ezt, amíg csak lehet. Most nekik kívánunk kedveskedni ezzel a cikkel, hogy ne kelljen még egy forró nyarat végig a fülledt panelben, házban tölteniük, hanem lelkiismeretfurdalás és magas áramszámlák nélkül végre tudják élvezni is a nyári hétköznapokat otthonaikban!

A régi fogyasztás alapjai

Fontos leszögezni már az elején, hogy már nem hivatkozhatunk fejben sem az ON/OFF klímák emergiaigényeire, ugyanis azokat már javarészt leváltották az inverteres, energiahatékony klímák!

Igen, az ON/OFF , gombbal ki-bekapcsolható régi klímaberendezések miatt van még egy olyan tendencia az emberek fejében, hogy a klíma eszi az áramot. Mert ette. Nem kicsit. Ugyan lehet még ilyen készülékeket találni, de biztosan nem éri meg ebbe fektetni! (és szerencsére már nem közkedvelt dolog..) Ám hál’ Isten, haladunk, fejlődünk a korral, szó szerint, és ez nem csak az energiahatékonyabb és komfortosabb, csendesebb klímák gyártásával, forgalmazásával mérhető le, hanem új jogi szabályozásokkal is. 

A hagyományos, „on-off” klímaberendezéseket a lakossági hűtőszekrények működéséhez lehet hasonlítani. Amikor a hűtött térben a levegő hőmérséklete eléri a kívánt hőfokot akkor a kompresszor leáll. Ellenkező esetben pedig működik, fenntartva ezzel a hűtő körfolyamatot. Ez így változik folyamatosan. Ezen régi On-OFF klímák a kompresszor ki és bekapcsolásával tartják fenn a beállított hőfokot. Az őket működtetett kompresszor ilyenkor fix fordulatszámon üzemel, ezért lehetetlen a berendezés teljesítményének szabályozása!! Általában e maitt hangosabbak, ill. átlagosan több elektromos áramot fogyasztanak, mint az inverteres klímaberendezések! Ezzel ezt a tévhitet eloszlattuk, megmagyaráztuk. Nincs ON-OFF klíma=nincs áramzabálás!

A megoldás

A megoldás minden esetben az általánosan elérhető mai, modern, inverteres klímaberendezés használata!

Miért? Mert ezek szinte kivétel nélkül energiatakarékosak! Rendkívül kevés áramot fogyasztanak használat közben, köszönhetően annak, hogy az inverteres klímák széles tartományban adják le a teljesítményüket így a lehűtés után már sokkal energiatakarékosabban működnek, mint a régebbi (pl. a fent említett ON/OFF) klímaberendezések. Ugyanis ilyenkor középtartományban dolgozik a kompresszor és folyamatos temperálással tartja fent a kívánt hőmérsékletet. Ennek az elvnek köszönhető, hogy elterjedtek az A+ és A++-os energiaosztályba sorolt klímák, amelyek rendkívül alacsony áramfogyasztás mellett kiemelt komfortérzetet biztosítanak!

Mit jelent ez a gyakorlatban? Lássunk egy példát!

Ha mondjuk 32 nm-es helyiségben van egy 3,5 kW-os készülék, akkor ennek fogyasztása azt követően, amikor bekapcsoljuk, kb ~500-1000 Watt körüli értéket fog produkáln óránként! Ha akkor mérjük, amikor folyamatosan megy a klíma, mondjuk reggel 9-kor bekapcsoljuk, és 10 órától du. 17 óráig megy, és ebben az időtartományban mérjük, akkor rendkívüli, mindössze 300-600 Watt lesz a gép fogyasztása!!  Igen, ez megfelel egy kisebb teljesítményű porszívónak, vagy egy kisebb teljesítményű hajszárítónak! 

Vizsgáljuk meg külön fűtési és külön a hűtési szezonban az energiahatékonyságot!

Ezt a legjobban két értékkel lehet modellezni: a SEER és SCOP értékkel. Ezen értékek azt jelentik, hogy 1 kW villamosenergiából hány kW hőenergiát képes előállítani a berendezésünk. Minél magasabb ez a szám, annál hatékonyabb a klímánk!

2013 óta ez a két szabvány érvényes az Európai Unióban.

A SEER másnéven a  szezonális energiahatékonysági tényező: ez a teljes hűtési szezonra vonatkozó érték. Az értéket úgy kapjuk, hogy az éves hűtési igényt osztjuk az éves, hűtésre vonatkozó áramfogyasztással.

SCOP a szezonális teljesítmény együttható. Fűtési szezonra vonatkozó érték, amit az éves fűtési igény és az éves, fűtésre használt energiafogyasztás elosztásával nyerünk.

Pálda: ha azt lehet olvasni, hogy egy klíma SCOP értéke = 4.1 kW (fűtéskor ugye), akkor ez nem jelent mást, mint, hogy amikor a klíma 1 kW-ot fogyaszt, akkor 4.1 kW-ot ad le! Nem rossz, igaz? Magyarul, ha egy klíma már csak temperálja a kívánt hőmérsékletet, és ekkor kb. 300 wattot fogyaszt, akkor igazából 1230 W-nyi teljesítményt ad le hő formájában, mellyel a levegőt képes melegíteni, egyenletesen! Amennyiben eléri a kívánt hő értékét, akkor addig lekapcsol, nem megy fölöslegesen, mindaddig, míg az adott hőfok meg tud tartódni a helyiségben. Ez több tényezőtől is függ, pl. szigetelés, fal minősége, vastagsága, nyílászárók száma, típusa, helység mérete, stb. 

Pontosan ez azt jelentheti, hogy ilyen esetben ez óránként mindössze ~10 Ft-nyi áramdíjat jelent! Amennyiben még H-tarifánk is van, ez inkább 7 Ft-ot fog érni! H-tarifát ifényelhetünk októbertől-áprilisig tartó fűtési időszakra az áramszolgáltatónknál, de figyelni kell arra, hogy olyan klímaberendezést vásároljunk és telepítsünk, melynek a SCOP értéke meghaladja a 4.1et!

Ez nagyon jól hangzik, de mégis mennyi ez Forintban kifejezve?

Ha nagyon szeretnénk egy egzakt értéket mondani, akkor azt lehetne állítani, hogy egy klíma működése (hűtése) folyamán egy hónapban kb. ~8000 Ft-tal kell mindössze többet fizetnünk. Cserébe a kánikulától megszabadulva pénzben nem mérhető értéket tud nyújtani az energiatakarékos klímánk! 😉

Értelemszerűen fűtési időszakban több áramot kell fogyasszanak a klímák, így valamivel többe fog kerülni használatuk, de ennek előnye a kizárólag ősztől tavaszig alkamazható H-tarifa igénylés megléte, mellyel ezt az összeget is jócskán le tudjuk faragni! 

Ma már a gyártók minden esetben feltüntetik a gyártmány energetikai besorolását (aminek a megléte amúgy feltétel pl. a H-tarifa igényléshez). Ekkor két értéket látunk. Pl. : A++/A+. Ebben az esetben ezt úgy kell értelmezni, hogy az első érték a hűtés folyamán történő energiahatékonyságot, a második a fűtési energiahatékonyságot jelenti. Az, hogy mekkora hangsúlyt fektetünk a saját klímaberendezésünk energiahtékonyságára, az kizátólag rajtunk, és a pénztárcánkon múlik!

Azzal azonban fontos tisztában lenni, hogy a kifejezetten fűtésre alkalmas klímák -20 °C-os hidegben is adnak még le teljesítményt, de a hagyományos, tehát nem fűtésre optimalizált gyártmányok ilyenkor már leginkább csak az elektromos fűtőtestek hatékonyságával képesek dolgozni. 

A Tévhit - el vele!

Tapasztalataink során a potenciális vásárlók többségének az első kérdése között szerepel az, hogy vajon mennyivel fogja a folyamatos klímahasználat megemelni az áramszámlát?

Ez a tévhit egyenesen eltántorít sokakat a klíma beruházástól, ezért addig halogatják ezt, amíg csak lehet. Most nekik kívánunk kedveskedni ezzel a cikkel, hogy ne kelljen még egy forró nyarat végig a fülledt panelben, házban tölteniük, hanem lelkiismeretfurdalás és magas áramszámlák nélkül végre tudják élvezni is a nyári hétköznapokat otthonaikban!

A régi fogyasztás alapjai

Fontos leszögezni már az elején, hogy már nem hivatkozhatunk fejben sem az ON/OFF klímák emergiaigényeire, ugyanis azokat már javarészt leváltották az inverteres, energiahatékony klímák!

Igen, az ON/OFF , gombbal ki-bekapcsolható régi klímaberendezések miatt van még egy olyan tendencia az emberek fejében, hogy a klíma eszi az áramot. Mert ette. Nem kicsit. Ugyan lehet még ilyen készülékeket találni, de biztosan nem éri meg ebbe fektetni! (és szerencsére már nem közkedvelt dolog..) Ám hál’ Isten, haladunk, fejlődünk a korral, szó szerint, és ez nem csak az energiahatékonyabb és komfortosabb, csendesebb klímák gyártásával, forgalmazásával mérhető le, hanem új jogi szabályozásokkal is. 

A hagyományos, „on-off” klímaberendezéseket a lakossági hűtőszekrények működéséhez lehet hasonlítani. Amikor a hűtött térben a levegő hőmérséklete eléri a kívánt hőfokot akkor a kompresszor leáll. Ellenkező esetben pedig működik, fenntartva ezzel a hűtő körfolyamatot. Ez így változik folyamatosan. Ezen régi On-OFF klímák a kompresszor ki és bekapcsolásával tartják fenn a beállított hőfokot. Az őket működtetett kompresszor ilyenkor fix fordulatszámon üzemel, ezért lehetetlen a berendezés teljesítményének szabályozása!! Általában e maitt hangosabbak, ill. átlagosan több elektromos áramot fogyasztanak, mint az inverteres klímaberendezések! Ezzel ezt a tévhitet eloszlattuk, megmagyaráztuk. Nincs ON-OFF klíma=nincs áramzabálás!

A megoldás

A megoldás minden esetben az általánosan elérhető mai, modern, inverteres klímaberendezés használata!

Miért? Mert ezek szinte kivétel nélkül energiatakarékosak! Rendkívül kevés áramot fogyasztanak használat közben, köszönhetően annak, hogy az inverteres klímák széles tartományban adják le a teljesítményüket így a lehűtés után már sokkal energiatakarékosabban működnek, mint a régebbi (pl. a fent említett ON/OFF) klímaberendezések. Ugyanis ilyenkor középtartományban dolgozik a kompresszor és folyamatos temperálással tartja fent a kívánt hőmérsékletet. Ennek az elvnek köszönhető, hogy elterjedtek az A+ és A++-os energiaosztályba sorolt klímák, amelyek rendkívül alacsony áramfogyasztás mellett kiemelt komfortérzetet biztosítanak!

Mit jelent ez a gyakorlatban? Lássunk egy példát!

Ha mondjuk 32 nm-es helyiségben van egy 3,5 kW-os készülék, akkor ennek fogyasztása azt követően, amikor bekapcsoljuk, kb ~500-1000 Watt körüli értéket fog produkáln óránként! Ha akkor mérjük, amikor folyamatosan megy a klíma, mondjuk reggel 9-kor bekapcsoljuk, és 10 órától du. 17 óráig megy, és ebben az időtartományban mérjük, akkor rendkívüli, mindössze 300-600 Watt lesz a gép fogyasztása!!  Igen, ez megfelel egy kisebb teljesítményű porszívónak, vagy egy kisebb teljesítményű hajszárítónak! 

Vizsgáljuk meg külön fűtési és külön a hűtési szezonban az energiahatékonyságot!

Ezt a legjobban két értékkel lehet modellezni: a SEER és SCOP értékkel. Ezen értékek azt jelentik, hogy 1 kW villamosenergiából hány kW hőenergiát képes előállítani a berendezésünk. Minél magasabb ez a szám, annál hatékonyabb a klímánk!

2013 óta ez a két szabvány érvényes az Európai Unióban.

A SEER másnéven a  szezonális energiahatékonysági tényező: ez a teljes hűtési szezonra vonatkozó érték. Az értéket úgy kapjuk, hogy az éves hűtési igényt osztjuk az éves, hűtésre vonatkozó áramfogyasztással.

SCOP a szezonális teljesítmény együttható. Fűtési szezonra vonatkozó érték, amit az éves fűtési igény és az éves, fűtésre használt energiafogyasztás elosztásával nyerünk.

Pálda: ha azt lehet olvasni, hogy egy klíma SCOP értéke = 4.1 kW (fűtéskor ugye), akkor ez nem jelent mást, mint, hogy amikor a klíma 1 kW-ot fogyaszt, akkor 4.1 kW-ot ad le! Nem rossz, igaz? Magyarul, ha egy klíma már csak temperálja a kívánt hőmérsékletet, és ekkor kb. 300 wattot fogyaszt, akkor igazából 1230 W-nyi teljesítményt ad le hő formájában, mellyel a levegőt képes melegíteni, egyenletesen! Amennyiben eléri a kívánt hő értékét, akkor addig lekapcsol, nem megy fölöslegesen, mindaddig, míg az adott hőfok meg tud tartódni a helyiségben. Ez több tényezőtől is függ, pl. szigetelés, fal minősége, vastagsága, nyílászárók száma, típusa, helység mérete, stb. 

Pontosan ez azt jelentheti, hogy ilyen esetben ez óránként mindössze ~10 Ft-nyi áramdíjat jelent! Amennyiben még H-tarifánk is van, ez inkább 7 Ft-ot fog érni! H-tarifát ifényelhetünk októbertől-áprilisig tartó fűtési időszakra az áramszolgáltatónknál, de figyelni kell arra, hogy olyan klímaberendezést vásároljunk és telepítsünk, melynek a SCOP értéke meghaladja a 4.1et!

Ez nagyon jól hangzik, de mégis mennyi ez Forintban kifejezve?

Ha nagyon szeretnénk egy egzakt értéket mondani, akkor azt lehetne állítani, hogy egy klíma működése (hűtése) folyamán egy hónapban kb. ~8000 Ft-tal kell mindössze többet fizetnünk. Cserébe a kánikulától megszabadulva pénzben nem mérhető értéket tud nyújtani az energiatakarékos klímánk! 😉

Értelemszerűen fűtési időszakban több áramot kell fogyasszanak a klímák, így valamivel többe fog kerülni használatuk, de ennek előnye a kizárólag ősztől tavaszig alkamazható H-tarifa igénylés megléte, mellyel ezt az összeget is jócskán le tudjuk faragni! 

Ma már a gyártók minden esetben feltüntetik a gyártmány energetikai besorolását (aminek a megléte amúgy feltétel pl. a H-tarifa igényléshez). Ekkor két értéket látunk. Pl. : A++/A+. Ebben az esetben ezt úgy kell értelmezni, hogy az első érték a hűtés folyamán történő energiahatékonyságot, a második a fűtési energiahatékonyságot jelenti. Az, hogy mekkora hangsúlyt fektetünk a saját klímaberendezésünk energiahtékonyságára, az kizátólag rajtunk, és a pénztárcánkon múlik!

Azzal azonban fontos tisztában lenni, hogy a kifejezetten fűtésre alkalmas klímák -20 °C-os hidegben is adnak még le teljesítményt, de a hagyományos, tehát nem fűtésre optimalizált gyártmányok ilyenkor már leginkább csak az elektromos fűtőtestek hatékonyságával képesek dolgozni. 

Ez is érdekes lehet

Tudtad?

40% kedvezményt kapsz következő klímatisztításodból, ha minket ajánlasz

Ha barátod, ismerősöd klímáját velünk szerelteti fel, általunk rendeli meg, és te ajánlottad, 40%-ot biztosítunk jófejségedért következő klímatisztításod árából! ;)

Kövesd munkásságunkat

Igazad van, ha először azt akarod tudni, hogy mennyit fogyaszt egy klíma! Miért is kéne tudd ennek a pontos szakmai hátterét, illetve azt, hogy ez mitől függ? Ha csak nem vagy klímaszakember, akkor ez a cikk segítségedre fog válni! :)

A Tévhit - el vele!

Tapasztalataink során a potenciális vásárlók többségének az első kérdése között szerepel az, hogy vajon mennyivel fogja a folyamatos klímahasználat megemelni az áramszámlát?

Ez a tévhit egyenesen eltántorít sokakat a klíma beruházástól, ezért addig halogatják ezt, amíg csak lehet. Most nekik kívánunk kedveskedni ezzel a cikkel, hogy ne kelljen még egy forró nyarat végig a fülledt panelben, házban tölteniük, hanem lelkiismeretfurdalás és magas áramszámlák nélkül végre tudják élvezni is a nyári hétköznapokat otthonaikban!

A régi fogyasztás alapjai

Fontos leszögezni már az elején, hogy már nem hivatkozhatunk fejben sem az ON/OFF klímák emergiaigényeire, ugyanis azokat már javarészt leváltották az inverteres, energiahatékony klímák!

Igen, az ON/OFF , gombbal ki-bekapcsolható régi klímaberendezések miatt van még egy olyan tendencia az emberek fejében, hogy a klíma eszi az áramot. Mert ette. Nem kicsit. Ugyan lehet még ilyen készülékeket találni, de biztosan nem éri meg ebbe fektetni! (és szerencsére már nem közkedvelt dolog..) Ám hál’ Isten, haladunk, fejlődünk a korral, szó szerint, és ez nem csak az energiahatékonyabb és komfortosabb, csendesebb klímák gyártásával, forgalmazásával mérhető le, hanem új jogi szabályozásokkal is. 

A hagyományos, „on-off” klímaberendezéseket a lakossági hűtőszekrények működéséhez lehet hasonlítani. Amikor a hűtött térben a levegő hőmérséklete eléri a kívánt hőfokot akkor a kompresszor leáll. Ellenkező esetben pedig működik, fenntartva ezzel a hűtő körfolyamatot. Ez így változik folyamatosan. Ezen régi On-OFF klímák a kompresszor ki és bekapcsolásával tartják fenn a beállított hőfokot. Az őket működtetett kompresszor ilyenkor fix fordulatszámon üzemel, ezért lehetetlen a berendezés teljesítményének szabályozása!! Általában e maitt hangosabbak, ill. átlagosan több elektromos áramot fogyasztanak, mint az inverteres klímaberendezések! Ezzel ezt a tévhitet eloszlattuk, megmagyaráztuk. Nincs ON-OFF klíma=nincs áramzabálás!

A megoldás

A megoldás minden esetben az általánosan elérhető mai, modern, inverteres klímaberendezés használata!

Miért? Mert ezek szinte kivétel nélkül energiatakarékosak! Rendkívül kevés áramot fogyasztanak használat közben, köszönhetően annak, hogy az inverteres klímák széles tartományban adják le a teljesítményüket így a lehűtés után már sokkal energiatakarékosabban működnek, mint a régebbi (pl. a fent említett ON/OFF) klímaberendezések. Ugyanis ilyenkor középtartományban dolgozik a kompresszor és folyamatos temperálással tartja fent a kívánt hőmérsékletet. Ennek az elvnek köszönhető, hogy elterjedtek az A+ és A++-os energiaosztályba sorolt klímák, amelyek rendkívül alacsony áramfogyasztás mellett kiemelt komfortérzetet biztosítanak!

Mit jelent ez a gyakorlatban? Lássunk egy példát!

Ha mondjuk 32 nm-es helyiségben van egy 3,5 kW-os készülék, akkor ennek fogyasztása azt követően, amikor bekapcsoljuk, kb ~500-1000 Watt körüli értéket fog produkáln óránként! Ha akkor mérjük, amikor folyamatosan megy a klíma, mondjuk reggel 9-kor bekapcsoljuk, és 10 órától du. 17 óráig megy, és ebben az időtartományban mérjük, akkor rendkívüli, mindössze 300-600 Watt lesz a gép fogyasztása!!  Igen, ez megfelel egy kisebb teljesítményű porszívónak, vagy egy kisebb teljesítményű hajszárítónak! 

Vizsgáljuk meg külön fűtési és külön a hűtési szezonban az energiahatékonyságot!

Ezt a legjobban két értékkel lehet modellezni: a SEER és SCOP értékkel. Ezen értékek azt jelentik, hogy 1 kW villamosenergiából hány kW hőenergiát képes előállítani a berendezésünk. Minél magasabb ez a szám, annál hatékonyabb a klímánk!

2013 óta ez a két szabvány érvényes az Európai Unióban.

A SEER másnéven a  szezonális energiahatékonysági tényező: ez a teljes hűtési szezonra vonatkozó érték. Az értéket úgy kapjuk, hogy az éves hűtési igényt osztjuk az éves, hűtésre vonatkozó áramfogyasztással.

SCOP a szezonális teljesítmény együttható. Fűtési szezonra vonatkozó érték, amit az éves fűtési igény és az éves, fűtésre használt energiafogyasztás elosztásával nyerünk.

Pálda: ha azt lehet olvasni, hogy egy klíma SCOP értéke = 4.1 kW (fűtéskor ugye), akkor ez nem jelent mást, mint, hogy amikor a klíma 1 kW-ot fogyaszt, akkor 4.1 kW-ot ad le! Nem rossz, igaz? Magyarul, ha egy klíma már csak temperálja a kívánt hőmérsékletet, és ekkor kb. 300 wattot fogyaszt, akkor igazából 1230 W-nyi teljesítményt ad le hő formájában, mellyel a levegőt képes melegíteni, egyenletesen! Amennyiben eléri a kívánt hő értékét, akkor addig lekapcsol, nem megy fölöslegesen, mindaddig, míg az adott hőfok meg tud tartódni a helyiségben. Ez több tényezőtől is függ, pl. szigetelés, fal minősége, vastagsága, nyílászárók száma, típusa, helység mérete, stb. 

Pontosan ez azt jelentheti, hogy ilyen esetben ez óránként mindössze ~10 Ft-nyi áramdíjat jelent! Amennyiben még H-tarifánk is van, ez inkább 7 Ft-ot fog érni! H-tarifát ifényelhetünk októbertől-áprilisig tartó fűtési időszakra az áramszolgáltatónknál, de figyelni kell arra, hogy olyan klímaberendezést vásároljunk és telepítsünk, melynek a SCOP értéke meghaladja a 4.1et!

Ez nagyon jól hangzik, de mégis mennyi ez Forintban kifejezve?

Ha nagyon szeretnénk egy egzakt értéket mondani, akkor azt lehetne állítani, hogy egy klíma működése (hűtése) folyamán egy hónapban kb. ~8000 Ft-tal kell mindössze többet fizetnünk. Cserébe a kánikulától megszabadulva pénzben nem mérhető értéket tud nyújtani az energiatakarékos klímánk! 😉

Értelemszerűen fűtési időszakban több áramot kell fogyasszanak a klímák, így valamivel többe fog kerülni használatuk, de ennek előnye a kizárólag ősztől tavaszig alkamazható H-tarifa igénylés megléte, mellyel ezt az összeget is jócskán le tudjuk faragni! 

Ma már a gyártók minden esetben feltüntetik a gyártmány energetikai besorolását (aminek a megléte amúgy feltétel pl. a H-tarifa igényléshez). Ekkor két értéket látunk. Pl. : A++/A+. Ebben az esetben ezt úgy kell értelmezni, hogy az első érték a hűtés folyamán történő energiahatékonyságot, a második a fűtési energiahatékonyságot jelenti. Az, hogy mekkora hangsúlyt fektetünk a saját klímaberendezésünk energiahtékonyságára, az kizátólag rajtunk, és a pénztárcánkon múlik!

Azzal azonban fontos tisztában lenni, hogy a kifejezetten fűtésre alkalmas klímák -20 °C-os hidegben is adnak még le teljesítményt, de a hagyományos, tehát nem fűtésre optimalizált gyártmányok ilyenkor már leginkább csak az elektromos fűtőtestek hatékonyságával képesek dolgozni. 

A Tévhit - el vele!

Tapasztalataink során a potenciális vásárlók többségének az első kérdése között szerepel az, hogy vajon mennyivel fogja a folyamatos klímahasználat megemelni az áramszámlát?

Ez a tévhit egyenesen eltántorít sokakat a klíma beruházástól, ezért addig halogatják ezt, amíg csak lehet. Most nekik kívánunk kedveskedni ezzel a cikkel, hogy ne kelljen még egy forró nyarat végig a fülledt panelben, házban tölteniük, hanem lelkiismeretfurdalás és magas áramszámlák nélkül végre tudják élvezni is a nyári hétköznapokat otthonaikban!

A régi fogyasztás alapjai

Fontos leszögezni már az elején, hogy már nem hivatkozhatunk fejben sem az ON/OFF klímák emergiaigényeire, ugyanis azokat már javarészt leváltották az inverteres, energiahatékony klímák!

Igen, az ON/OFF , gombbal ki-bekapcsolható régi klímaberendezések miatt van még egy olyan tendencia az emberek fejében, hogy a klíma eszi az áramot. Mert ette. Nem kicsit. Ugyan lehet még ilyen készülékeket találni, de biztosan nem éri meg ebbe fektetni! (és szerencsére már nem közkedvelt dolog..) Ám hál’ Isten, haladunk, fejlődünk a korral, szó szerint, és ez nem csak az energiahatékonyabb és komfortosabb, csendesebb klímák gyártásával, forgalmazásával mérhető le, hanem új jogi szabályozásokkal is. 

A hagyományos, „on-off” klímaberendezéseket a lakossági hűtőszekrények működéséhez lehet hasonlítani. Amikor a hűtött térben a levegő hőmérséklete eléri a kívánt hőfokot akkor a kompresszor leáll. Ellenkező esetben pedig működik, fenntartva ezzel a hűtő körfolyamatot. Ez így változik folyamatosan. Ezen régi On-OFF klímák a kompresszor ki és bekapcsolásával tartják fenn a beállított hőfokot. Az őket működtetett kompresszor ilyenkor fix fordulatszámon üzemel, ezért lehetetlen a berendezés teljesítményének szabályozása!! Általában e maitt hangosabbak, ill. átlagosan több elektromos áramot fogyasztanak, mint az inverteres klímaberendezések! Ezzel ezt a tévhitet eloszlattuk, megmagyaráztuk. Nincs ON-OFF klíma=nincs áramzabálás!

A megoldás

A megoldás minden esetben az általánosan elérhető mai, modern, inverteres klímaberendezés használata!

Miért? Mert ezek szinte kivétel nélkül energiatakarékosak! Rendkívül kevés áramot fogyasztanak használat közben, köszönhetően annak, hogy az inverteres klímák széles tartományban adják le a teljesítményüket így a lehűtés után már sokkal energiatakarékosabban működnek, mint a régebbi (pl. a fent említett ON/OFF) klímaberendezések. Ugyanis ilyenkor középtartományban dolgozik a kompresszor és folyamatos temperálással tartja fent a kívánt hőmérsékletet. Ennek az elvnek köszönhető, hogy elterjedtek az A+ és A++-os energiaosztályba sorolt klímák, amelyek rendkívül alacsony áramfogyasztás mellett kiemelt komfortérzetet biztosítanak!

Mit jelent ez a gyakorlatban? Lássunk egy példát!

Ha mondjuk 32 nm-es helyiségben van egy 3,5 kW-os készülék, akkor ennek fogyasztása azt követően, amikor bekapcsoljuk, kb ~500-1000 Watt körüli értéket fog produkáln óránként! Ha akkor mérjük, amikor folyamatosan megy a klíma, mondjuk reggel 9-kor bekapcsoljuk, és 10 órától du. 17 óráig megy, és ebben az időtartományban mérjük, akkor rendkívüli, mindössze 300-600 Watt lesz a gép fogyasztása!!  Igen, ez megfelel egy kisebb teljesítményű porszívónak, vagy egy kisebb teljesítményű hajszárítónak! 

Vizsgáljuk meg külön fűtési és külön a hűtési szezonban az energiahatékonyságot!

Ezt a legjobban két értékkel lehet modellezni: a SEER és SCOP értékkel. Ezen értékek azt jelentik, hogy 1 kW villamosenergiából hány kW hőenergiát képes előállítani a berendezésünk. Minél magasabb ez a szám, annál hatékonyabb a klímánk!

2013 óta ez a két szabvány érvényes az Európai Unióban.

A SEER másnéven a  szezonális energiahatékonysági tényező: ez a teljes hűtési szezonra vonatkozó érték. Az értéket úgy kapjuk, hogy az éves hűtési igényt osztjuk az éves, hűtésre vonatkozó áramfogyasztással.

SCOP a szezonális teljesítmény együttható. Fűtési szezonra vonatkozó érték, amit az éves fűtési igény és az éves, fűtésre használt energiafogyasztás elosztásával nyerünk.

Pálda: ha azt lehet olvasni, hogy egy klíma SCOP értéke = 4.1 kW (fűtéskor ugye), akkor ez nem jelent mást, mint, hogy amikor a klíma 1 kW-ot fogyaszt, akkor 4.1 kW-ot ad le! Nem rossz, igaz? Magyarul, ha egy klíma már csak temperálja a kívánt hőmérsékletet, és ekkor kb. 300 wattot fogyaszt, akkor igazából 1230 W-nyi teljesítményt ad le hő formájában, mellyel a levegőt képes melegíteni, egyenletesen! Amennyiben eléri a kívánt hő értékét, akkor addig lekapcsol, nem megy fölöslegesen, mindaddig, míg az adott hőfok meg tud tartódni a helyiségben. Ez több tényezőtől is függ, pl. szigetelés, fal minősége, vastagsága, nyílászárók száma, típusa, helység mérete, stb. 

Pontosan ez azt jelentheti, hogy ilyen esetben ez óránként mindössze ~10 Ft-nyi áramdíjat jelent! Amennyiben még H-tarifánk is van, ez inkább 7 Ft-ot fog érni! H-tarifát ifényelhetünk októbertől-áprilisig tartó fűtési időszakra az áramszolgáltatónknál, de figyelni kell arra, hogy olyan klímaberendezést vásároljunk és telepítsünk, melynek a SCOP értéke meghaladja a 4.1et!

Ez nagyon jól hangzik, de mégis mennyi ez Forintban kifejezve?

Ha nagyon szeretnénk egy egzakt értéket mondani, akkor azt lehetne állítani, hogy egy klíma működése (hűtése) folyamán egy hónapban kb. ~8000 Ft-tal kell mindössze többet fizetnünk. Cserébe a kánikulától megszabadulva pénzben nem mérhető értéket tud nyújtani az energiatakarékos klímánk! 😉

Értelemszerűen fűtési időszakban több áramot kell fogyasszanak a klímák, így valamivel többe fog kerülni használatuk, de ennek előnye a kizárólag ősztől tavaszig alkamazható H-tarifa igénylés megléte, mellyel ezt az összeget is jócskán le tudjuk faragni! 

Ma már a gyártók minden esetben feltüntetik a gyártmány energetikai besorolását (aminek a megléte amúgy feltétel pl. a H-tarifa igényléshez). Ekkor két értéket látunk. Pl. : A++/A+. Ebben az esetben ezt úgy kell értelmezni, hogy az első érték a hűtés folyamán történő energiahatékonyságot, a második a fűtési energiahatékonyságot jelenti. Az, hogy mekkora hangsúlyt fektetünk a saját klímaberendezésünk energiahtékonyságára, az kizátólag rajtunk, és a pénztárcánkon múlik!

Azzal azonban fontos tisztában lenni, hogy a kifejezetten fűtésre alkalmas klímák -20 °C-os hidegben is adnak még le teljesítményt, de a hagyományos, tehát nem fűtésre optimalizált gyártmányok ilyenkor már leginkább csak az elektromos fűtőtestek hatékonyságával képesek dolgozni. 

A Tévhit - el vele!

Tapasztalataink során a potenciális vásárlók többségének az első kérdése között szerepel az, hogy vajon mennyivel fogja a folyamatos klímahasználat megemelni az áramszámlát?

Ez a tévhit egyenesen eltántorít sokakat a klíma beruházástól, ezért addig halogatják ezt, amíg csak lehet. Most nekik kívánunk kedveskedni ezzel a cikkel, hogy ne kelljen még egy forró nyarat végig a fülledt panelben, házban tölteniük, hanem lelkiismeretfurdalás és magas áramszámlák nélkül végre tudják élvezni is a nyári hétköznapokat otthonaikban!

A régi fogyasztás alapjai

Fontos leszögezni már az elején, hogy már nem hivatkozhatunk fejben sem az ON/OFF klímák emergiaigényeire, ugyanis azokat már javarészt leváltották az inverteres, energiahatékony klímák!

Igen, az ON/OFF , gombbal ki-bekapcsolható régi klímaberendezések miatt van még egy olyan tendencia az emberek fejében, hogy a klíma eszi az áramot. Mert ette. Nem kicsit. Ugyan lehet még ilyen készülékeket találni, de biztosan nem éri meg ebbe fektetni! (és szerencsére már nem közkedvelt dolog..) Ám hál’ Isten, haladunk, fejlődünk a korral, szó szerint, és ez nem csak az energiahatékonyabb és komfortosabb, csendesebb klímák gyártásával, forgalmazásával mérhető le, hanem új jogi szabályozásokkal is. 

A hagyományos, „on-off” klímaberendezéseket a lakossági hűtőszekrények működéséhez lehet hasonlítani. Amikor a hűtött térben a levegő hőmérséklete eléri a kívánt hőfokot akkor a kompresszor leáll. Ellenkező esetben pedig működik, fenntartva ezzel a hűtő körfolyamatot. Ez így változik folyamatosan. Ezen régi On-OFF klímák a kompresszor ki és bekapcsolásával tartják fenn a beállított hőfokot. Az őket működtetett kompresszor ilyenkor fix fordulatszámon üzemel, ezért lehetetlen a berendezés teljesítményének szabályozása!! Általában e maitt hangosabbak, ill. átlagosan több elektromos áramot fogyasztanak, mint az inverteres klímaberendezések! Ezzel ezt a tévhitet eloszlattuk, megmagyaráztuk. Nincs ON-OFF klíma=nincs áramzabálás!

A megoldás

A megoldás minden esetben az általánosan elérhető mai, modern, inverteres klímaberendezés használata!

Miért? Mert ezek szinte kivétel nélkül energiatakarékosak! Rendkívül kevés áramot fogyasztanak használat közben, köszönhetően annak, hogy az inverteres klímák széles tartományban adják le a teljesítményüket így a lehűtés után már sokkal energiatakarékosabban működnek, mint a régebbi (pl. a fent említett ON/OFF) klímaberendezések. Ugyanis ilyenkor középtartományban dolgozik a kompresszor és folyamatos temperálással tartja fent a kívánt hőmérsékletet. Ennek az elvnek köszönhető, hogy elterjedtek az A+ és A++-os energiaosztályba sorolt klímák, amelyek rendkívül alacsony áramfogyasztás mellett kiemelt komfortérzetet biztosítanak!

Mit jelent ez a gyakorlatban? Lássunk egy példát!

Ha mondjuk 32 nm-es helyiségben van egy 3,5 kW-os készülék, akkor ennek fogyasztása azt követően, amikor bekapcsoljuk, kb ~500-1000 Watt körüli értéket fog produkáln óránként! Ha akkor mérjük, amikor folyamatosan megy a klíma, mondjuk reggel 9-kor bekapcsoljuk, és 10 órától du. 17 óráig megy, és ebben az időtartományban mérjük, akkor rendkívüli, mindössze 300-600 Watt lesz a gép fogyasztása!!  Igen, ez megfelel egy kisebb teljesítményű porszívónak, vagy egy kisebb teljesítményű hajszárítónak! 

Vizsgáljuk meg külön fűtési és külön a hűtési szezonban az energiahatékonyságot!

Ezt a legjobban két értékkel lehet modellezni: a SEER és SCOP értékkel. Ezen értékek azt jelentik, hogy 1 kW villamosenergiából hány kW hőenergiát képes előállítani a berendezésünk. Minél magasabb ez a szám, annál hatékonyabb a klímánk!

2013 óta ez a két szabvány érvényes az Európai Unióban.

A SEER másnéven a  szezonális energiahatékonysági tényező: ez a teljes hűtési szezonra vonatkozó érték. Az értéket úgy kapjuk, hogy az éves hűtési igényt osztjuk az éves, hűtésre vonatkozó áramfogyasztással.

SCOP a szezonális teljesítmény együttható. Fűtési szezonra vonatkozó érték, amit az éves fűtési igény és az éves, fűtésre használt energiafogyasztás elosztásával nyerünk.

Pálda: ha azt lehet olvasni, hogy egy klíma SCOP értéke = 4.1 kW (fűtéskor ugye), akkor ez nem jelent mást, mint, hogy amikor a klíma 1 kW-ot fogyaszt, akkor 4.1 kW-ot ad le! Nem rossz, igaz? Magyarul, ha egy klíma már csak temperálja a kívánt hőmérsékletet, és ekkor kb. 300 wattot fogyaszt, akkor igazából 1230 W-nyi teljesítményt ad le hő formájában, mellyel a levegőt képes melegíteni, egyenletesen! Amennyiben eléri a kívánt hő értékét, akkor addig lekapcsol, nem megy fölöslegesen, mindaddig, míg az adott hőfok meg tud tartódni a helyiségben. Ez több tényezőtől is függ, pl. szigetelés, fal minősége, vastagsága, nyílászárók száma, típusa, helység mérete, stb. 

Pontosan ez azt jelentheti, hogy ilyen esetben ez óránként mindössze ~10 Ft-nyi áramdíjat jelent! Amennyiben még H-tarifánk is van, ez inkább 7 Ft-ot fog érni! H-tarifát ifényelhetünk októbertől-áprilisig tartó fűtési időszakra az áramszolgáltatónknál, de figyelni kell arra, hogy olyan klímaberendezést vásároljunk és telepítsünk, melynek a SCOP értéke meghaladja a 4.1et!

Ez nagyon jól hangzik, de mégis mennyi ez Forintban kifejezve?

Ha nagyon szeretnénk egy egzakt értéket mondani, akkor azt lehetne állítani, hogy egy klíma működése (hűtése) folyamán egy hónapban kb. ~8000 Ft-tal kell mindössze többet fizetnünk. Cserébe a kánikulától megszabadulva pénzben nem mérhető értéket tud nyújtani az energiatakarékos klímánk! 😉

Értelemszerűen fűtési időszakban több áramot kell fogyasszanak a klímák, így valamivel többe fog kerülni használatuk, de ennek előnye a kizárólag ősztől tavaszig alkamazható H-tarifa igénylés megléte, mellyel ezt az összeget is jócskán le tudjuk faragni! 

Ma már a gyártók minden esetben feltüntetik a gyártmány energetikai besorolását (aminek a megléte amúgy feltétel pl. a H-tarifa igényléshez). Ekkor két értéket látunk. Pl. : A++/A+. Ebben az esetben ezt úgy kell értelmezni, hogy az első érték a hűtés folyamán történő energiahatékonyságot, a második a fűtési energiahatékonyságot jelenti. Az, hogy mekkora hangsúlyt fektetünk a saját klímaberendezésünk energiahtékonyságára, az kizátólag rajtunk, és a pénztárcánkon múlik!

Azzal azonban fontos tisztában lenni, hogy a kifejezetten fűtésre alkalmas klímák -20 °C-os hidegben is adnak még le teljesítményt, de a hagyományos, tehát nem fűtésre optimalizált gyártmányok ilyenkor már leginkább csak az elektromos fűtőtestek hatékonyságával képesek dolgozni. 

Tartalomjegyzék

Tudtad?

40% kedvezményt kapsz következő klímatisztításodból, ha minket ajánlasz

Ha barátod, ismerősöd klímáját velünk szerelteti fel, általunk rendeli meg, és te ajánlottad, 40%-ot biztosítunk jófejségedért következő klímatisztításod árából! ;)

Felkapott

Kapcsolódó bejegyzések

Mennyit fogyaszt egy klíma?

Igazad van, ha először azt akarod tudni, hogy mennyit fogyaszt egy klíma! Miért is kéne tudd ennek a pontos szakmai hátterét, illetve azt, hogy ez mitől függ? Ha csak nem vagy klímaszakember, akkor ez a cikk segítségedre fog válni! 🙂

Minden,amit tudnod kell a klímaszerelés előtt

A klímaszerelés első ránézésre egyszerűnek tűnhet. Sokan gondolják úgy, hogy annyiból áll az egész, hogy kiválasztanak egy klímakészüléket, felszerelik, és már élvezhetik is a kellemes hőmérsékletet a lakásban. Most megtudhatod,mi is az igazság!